Előadások 2022

FFolyamatosválasszon a legördülő menüből!

Automata magasraktár alapozásának tervezése végeselemes modellezés segítségével –

Agárdi Tamás – Varga Olivér – dr. Szilvágyi Zsolt (Geoplan Kft.)

Összefoglalás

Nyíregyházán a LEGO üzem bővítése során új automata magasraktár készül, kb. 37 m x 170 m alapterülettel, 36 m épületmagassággal. Cikkünkben az épület alapozásának tervezési-optimalizálási folyamatát mutatjuk be. A korábban kettéválasztott statikai és raktározási funkciók ma már gazdaságosan egy szerkezetben egyesülnek, a tervezett raktár tartószerkezete maga a polcrendszer. Ilyen szerkezeteknél nagyobb hangsúly kerül a geotechnikai, alapozási kérdésekre. A műszaki és gazdaságossági szempontokat is figyelem előtt tartva 2D és 3D geotechnikai végeselemes modellek segítségével vizsgáltuk a lemezalapozás, a rigid inclusion talajjavítás és a cölöppel gyámolított lemezalapozás lehetőségét. Az igen szigorú alakváltozási követelmények teljesítését csak ilyen korszerű, speciális modellezés segítségével lehet igazolni.

A cikk nyomtatható változata

TEHERBÍRÁS MÉRÉSI MÓDSZEREK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA-

Agócs Krisztina¹– Dr. Szendefy János^1,2(¹BME – ²EFERTE Mérnöki Tanácsadó és Szolgáltató Kft.)

Összefoglalás

A földművek teherbírása fontos kérdés a kivitelezés során, minősítésére hazánkban a statikus tárcsás teherbírásmérésből kapható E₂ modulust használjuk. A mérés lassú és körülményes, ezért az iparban nagyigény van annak dinamikus mérésekkel való kiváltására. Ehhez minél pontosabban ismernünk kell a kapcsolatot az egyes mérések között, megbízható átszámításokra van szükség. Ezt a témát az utóbbi években sokan kutatták, számos összefüggés már rendelkezésünkre áll. A következő évek, évtizedek célja a mérési adatok folyamatos feldolgozása, az összefüggések ellenőrzése és szükségszerű pontosítása kell legyen, hogy a mérések megbízhatóan alkalmazhatóak legyenek önállóan is. Projektünk során három gyakran használt teherbírásmérő eszköz eredményeit hasonlítottuk össze, megvizsgáltuk a korábbi irodalmi adatokkal való hasonlóságot. Az ilyen típusú vizsgálatok jellemzően nagy elemszám mellett működnek hatékonyan, ennek ellenére elmondható, hogy az origóból induló egyenesekkel való közelítés helytálló és nagyságrendileg más kutatókkal egyező értékeket kaptunk. Ezek alapján javasoljuk a hazai kutatásokra is támaszkodó összefüggéseket használni.

Zöldmezős nagyberuházások
geotechnikai projektmenedzsmentje

Burghardt Balázs – Varga Olivér – dr. Szilvágyi Zsolt (Geoplan Kft.)

Összefoglalás

Az elmúlt években számos ipari nagyberuházás indult hazánkban, melyek az épületek és a teljes tervezési terület mérete, valamint a viszonylag nagy terhelések miatt új kihívást jelentenek. Cikkünkben egy nagy zöldmezős projekt tapasztalatain keresztül áttekintjük a felmerülő geotechnikai feladatokat, azonosítjuk a projekt számára kritikus kockázatokat és bemutatjuk az azokra adott tervezői megoldásainkat. Kiemelendő, hogy a beruházói igények, tipikus építészeti koncepció alapján az ipari csarnokokhoz kapcsolódóan nagy volumenű mélyalapozási feladatok mellett gyakran a padló gyámolításának igénye is felmerül. Jellemző feladat a nagy számú különálló ipari szerkezet alapozásának tervezése és esetleges egymásrahatásuk vizsgálata.

A cikk nyomtatható változata

Tung Chung eset tanulmányok: Munkatér határolás
DCM blokk támfallal és mélymunkagödör tervezése
DCM talajcölöpök közelében-

Dr. Danka József (Tony Gee and Partners (Asia Ltd.)

Összefoglalás

Az előadás célja két esettanulmány ismertetése. Mindkét esettanulmány a Tung Chung New Town Extension részét képezi, mely projekt gerince egy kotrás nélküli tengeri feltöltés puha, tengeri üledékrétegre. A teherátadás a feltöltés és a tengeri üledék alatti teherbíró réteg között leggyakrabban DCM talajcölöpök segítségével történik. A talajcölöpök előnye, hogy gazdaságosan és gyorsan építhetők; a függőleges drénszallag alkalmazásával ellentétben a talaj konszolidációt és a hozzá tartozó drénezetlen nyírószilárdság növekedést nem kell kivárni… továbbiakban a nyomtatható változatban.

nyomtatható változat

Bem Palace munkatér határolás és műemléki fal megtámasztása –

Erhardt Balázs (BAUER Magyarország Speciális Mélyépítő Kft.)

Összefoglalás

A helyszín önmagában is érdekes:

Római korban létezett itt. Középkorban is volt itt település. 1800-as években gabonatároló, élelmiszer raktár állt itt, amit végül lebontottak, hogy megépülhessen 1897-ben a ma is álló, volt Radeczky laktanya. Az épületnek, a történelem során számos funkciója volt: világháborúban kaszárnya, kórház, világháborúban a Gestapo vallató helye, 50-es években ÁVH központ, 60-as években iskola, 89-től MDF székház, 90-es években irodák és hotel működött benn…továbbiakban a nyomtatható változatban.

nyomtatható változat

Geotechnikai Módszerek Alkalmazása Rákos Megbetegedések Kezelésében-

Prof. Garai József (Debreceni Egyetem, Építőmérnöki Tanszék)

Összefoglalás

Jelen tanulmány a geotechnikai módszerek más tudományterületeken való alkalmazására mutat egy példát. A rák továbbterjedése lassítható, ha a szöveteket tápláló erek nyílásait eltömítjük. Ez elméletileg az ivóvízen keresztül vérbe jutó kolloid méretű ásványi anyagokkal elérhető. Epidemológiai vizsgálatok alapján az ivóvízban lévő szilárdanyag tartalom fordított arányban áll a rákos megbetegedésekkel. Patkányokon végzett állatkisérletek azt mutatták, hogy a kolloid folyadékot kapott állatoknál a kifejlődő daganat méretei minden esetben kisebbek, összehasonlítva a rendes csapvizet ivó állatokkal. Lassítva a daganatok kifejlődését a várható élettartam a rákos megbetegedések esetén megnövelhető.

Építési kockázatok felmérése, csökkentése nukleáris létesítményeknél-

Dr. Horváth – Kálmán Eszter (GEOVIL Kft.)

Összefoglalás

A világon minden a kockázatokról szól az egyes emberek döntéseitől a globális manipulációkig, mely egy erőművi környezetben fundamentális jelentőséggel veendő. A kérdés az, hogy az adott helyzetben ez a kockázat vállalható vagy már nem vállalható. Az építési beruházások során alkalmazott kockázatelemzés bizonyos szempontból eltér a nukleáris létesítmények esetében alkalmazandó kockázatelemzésektől. A nukleáris létesítmények esetében a kockázat, mint olyan elsősorban nukleáris kockázatot jelen. Ennek ismeretében azon beruházások esetén, mely érint nukleáris létesítményt, az elvégzendő kockázatelemzés két külön szinten kell, hogy elkészüljön. Az első szint a hagyományos építési kockázatelemzés, majd második szintként minden egyes kockázati tételt be kell sorolni nukleáris kockázati szempontból. Az előadás során az építési kockázatok nukleáris érintettségét mutatjuk be.

Mérni, mindent mindenhol: Elsőrendű árvízvédelmi töltés monitoringrendszere–

Illés Zsombor, – Antal Örs – Nagy László ( BME)

Összefoglalás

A globális éghajlatváltozás következtében az aszályos időszakok hossza és intenzitása várhatóan jelentősen növekszik, a vízjárás is egyre szélsőségesebbé válik, ami elsősorban a kisvizes időszakok számának növekedésében nyilvánul meg. Több nemzetközi és hazai kutatás is foglalkozik a vonalas létesítmények töltéseinek öregedésével, amely a természeti hatások következménye úgy mint: a száradás nedvesedési vagy a fagyás olvadási ciklusok, ott, ahol a forgalmi hatások elhanyagolhatók. Ezeknek a természetes ciklusoknak az eltolódása a töltések vízháztartásának tendenciózus változását vonja maga után. A kiszáradás következtében repedések jelennek meg a töltések rézsűjén és koronáján, burkolt töltések esetén – amennyiben az aszfalt réteg is megreped – ezek évekkel később is látszanak. A repedések fontos indikátorai a töltés állapotának…továbbiakban a nyomtatható változatban.

nyomtatható változat

Esettanulmányok, amikor a geológiai adottságok determinálták a döntő geotechnikai tervezési paramétereket, avagy Upsz! Ez ilyen talaj?

Juhász Miklós (Taupe Kft. / UniDeb)

Összefoglalás

Bár a talajok geológiai eredete minden geotechnikus számára evidens, de a mindennapi rutinban mégis gyakran előfordul, hogy megfeledkeznek arról, hogy ne csak a szabvány szerinti talajkategóriákban gondolkozzanak. Az előadásban ilyen esettanulmányokat tárgyalunk. A pesti fekübeli vetők előfordulásának megismerésében a 2-es metró építése alatti geológiai leírások nagy lépést jelentettek, és bár ezek ismertek lettek, de akad példa arra, hogy a szakvéleményezők mégsem gondolnak erre a talajvizsgálati jelentés írásakor. A Pollack Mihály téri mélygarázs építésekor azonban az agyagos feküben lévő anomália egy több méter vastag, nyomás alatti vizet szállító homokréteg volt, ami hosszú hetekre megakadályozta a 6 szintes mélygarázs építését. A lösz ugyan elvileg jól ismert talaj, de előfordul, hogy a felismerésének hiánya miatt módosítani kell akár az alapozási tervet is, ahogy az nem régiben Budaörsön egy csarnok alapozásánál történt. A térfogatváltozó talajok előfordulásának helyei is viszonylag jól ismertek Rétháti László munkássága nyomán, de egy alföldi őrhalmon észlelt épületkár kapcsán feltárt agyag esetében mégis nem meglepő volt. Végül amikor több évtized tapasztalatával Zalában olyan talajt találtunk, amire természetes állapotban e=3,8÷>7,0 és w=180÷300% adódott. Az ezen a szerves, kövér agyagra, vagyis tőzegre kerülő vízépítési műtárgyak alapozása valódi kihívást jelent.

Geo-Metro interakció – Földrengés a metropoliszban

Dr. Kató Bence (Harbin Institute of Technology – Shenzhen)

Összefoglalás

A Talaj-Szerkezeti interakció (SSI) egy önálló épület és annak alapozási talaja közti kölcsönhatást írja le és vizsgálja. Szomszédos épületeket vagy földalatti szerkezeteket figyelmen kívül hagyva. A Geo-Metro interakció (SCI) viszont a szomszédos épületek vagy más szerkezetek kölcsönhatását vizsgálja, az őket összekapcsoló médiumon keresztül, avagy a talajon keresztül. Ebben a kutatási projektben a tömött urbanizált Hong Kong-i környezetben vizsgáltuk a 100 emelet fölötti felhőkarcolók és azok cölöp alapjai közt rejtőzködő metró állomások kölcsönhatásait közepes és magas szintű földrengések folyamán…továbbiakban a nyomtatható változatban.

nyomtatható változat

Sk iváncsa akkumulátor gyár cölöpalapozásának kivitelezése-

Kriston Gábor (HBM Kft.)

Összefoglalás

Az iváncsai SK akkumulátor gyár kivitelezése a maga idejében az ország legnagyobb zöldmezős beruházása, ahol a nagymennyiségű cölöpalapozási munkálatok szűkös határidő alatt készültek el. Az előadás célja, a kivitelezés, valamint a tervező és kivitelező közti jó kommunikációnak a bemutatása…továbbiakban a nyomtatható változatban.

nyomtatható változat

A Kalocsa-Paks Duna-híd mélyalapozása

Mateidesz Gábor – Murinkó Gergő – Scheuring Ferenc (HBM Kft.)

Összefoglalás

Egy Duna-híd alapozása mindig szép és kihívásokkal teli mérnöki feladat, legyen szó tervezésről, előkészítésről vagy akár kivitelezésről. A folyami műtárgy kapcsán számos kihívást jelentő feladatot kellett megoldani, melyek közül kiemelt figyelmet a speciális mélyépítésnek szenteltünk..továbbiakban a nyomtatható változatban.

nyomtatható változat

Csővizsgálatok elektromágneses módszerekkel –

Neducza Boriszláv- Solymosi Bence – Nagy Péter – Prónay Zsolt – Törös Endre (MinGeo Kft.)

Összefoglalás

Az utóbbi évekig a kamerás vizsgálat volt az egyetlen vizsgálati módszer a csövek állapotfelmérésére. Ezt egészítjük ki lézeres vizsgálattal, amivel a cső belső geometriáját tudjuk felmérni. A lézeres intenzitás méréssel pedig az akár szabad szemmel nem látható repedések is kimutathatóvá válnak. Földradar méréssel pedig egyedüli módszerrel tudjuk a csövek szerkezetét vizsgálni, illetve az eszközzel a csövek mögötti térrészt is vizsgálni tudjuk. Így az esetleges üregek, vagy kimosódások is láthatóvá válnak.

Stabilizált agyagos bányameddő felhasználása egy csehországi útépítési projekten-

Orbán Bence (Colas Hungária Zrt.)

Összefoglalás

A bányászati és ásványi nyersanyag feldolgozás során keletkező meddők hasznosítása kulcsfontosságú a fenntartható környezet szempontjából. Számos országban, így a Cseh Köztársaságban is, a külszíni szénbányákból származó fedőréteg nem mérnöki módon került felhalmozásra infrastrukturális projektekkel potenciálisan érintett területeken. A vonatkozó projekt keretén belül az agyagos bányameddő mechanikai viselkedését laboratóriumokban vizsgálták különböző hidraulikus kötőanyagok (mész, cement-mész keverék, három helyről származó pernye) felhasználásával a mechanikai és fizikai tulajdonságok optimalizálása érdekében… továbbiakban a nyomtatható változatban.

nyomtatható változat

A lösz és jellegzetes felszínmozgásai-

Oszvald Tamás

Összefoglalás

Li, Yanrong – Mo, Ping (2019): Lösz lejtők egységesített földcsuszamlás osztályozási rendszere cikk felhasználásával (Li, Yanrong – Mo, Ping 2019: A unified landslide classification system for loess slopes: A critical review – Geomorphology 340 (2019) 67-83 pp.). A Föld felszínének 6,7 % -án (Li 2019) található lösz, amely aránnyal az egyik legnagyobb felszíni elterjedésű kőzet, így érthető, hogy rendkívül gazdag a szakirodalma, mind a földtani, geomorfológiai, mind pedig a mérnökgeológiai. Magyarországon a felszíni megjelenési aránya 30% felett van, ezért az építések szempontjából kiemelt jelentőségű a tönkremeneteli folyamatainak, formáinak megismerése. A mérnöki gyakorlatban a löszt, nem feltétlenül kezelik úgy, mint önálló kőzetet, inkább csak, mint szemcseméret kategóriát, az iszap, vagy homokliszt kvázi szinonimájaként használják…továbbiakban a nyomtatható változatban.

nyomtatható változat

Felszínalatti üregesedés komplex geofizikai vizsgálata budapest belvárosában –

Solymosi Bence – Prónay Zsolt – Nagy Péter – Neducza Boriszláv – Törös Endre (MinGeo Kft.)

Összefoglalás

2021. nyarán az Erzsébet híd pesti hídfőjénél fekvő Szabad sajtó úton több helyen is balesetveszélyes mértékben megsüllyedt az útburkolat. A Budapest Közút Zrt. az útpályát többször is helyreállította az esetenként akár több tíz köbméteres üregek feltöltésével. Az érintett szakaszon a burkolat alatt fut egyrészt a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM) kezelésében álló egyesített szenny -és csapadékvíz cső, a hozzá tartozó bekötő vezetékekkel együtt, 2-5 méteres mélységben. Az FCSM Zrt. kamerás csővizsgálata megmutatta, hogy a kezelésében álló csövek több helyen is megsérültek: a csőfal folytonosságát cm-es nagyságrendű hézagok tagolják, illetve a csőfal mögött is üregesedés látható a folytonossági hézagoknál…továbbiakban a nyomtatható változatban.

nyomtatható változat

A felszíni terhelés és a tagoltságok hatásának vizsgálata egy budatétényi pincerendszer állékonyságára-

Szabó Zsófia – Dr. Görög Péter (BME)

Összefoglalás

A durva mészkő gyakori kőzet Budapesten, a kőfaragók puha mészkőnek hívják a jó faraghatósága miatt. A XIX. században és a XX. század elején rendszeresen használták építőkőnek például a Parlament, Szent István Bazilika, Opera és sok más épület ebből készült Budapesten. A mészkövet többek között Budafokon és Kőbányán fejtették, ami után jelentős méretű és kiterjedésű pincerendszerek maradtak. Ezáltal fővárosunkban számos területen találkozhatunk alápincézett területekkel, melyek beépítése, azok kedvezőtlen tulajdonsága ellenére is, a jelentős értékű telekterület miatt felmerült. Az előadás egy a XXII. kerületben található, pince állékonyságának vizsgálatát mutatja be, mely felett a felszínen társasház építését tervezik. A főte feletti rétegződést a helyszínbejárások alkalmával a szellőzőkürtők helyén lehetett leírni, a kőzetkörnyezet tulajdonságait pedig a helyszíni mintavétel és az elvégzett laboratóriumi – elsősorban egyirányú nyomószilárdság – és triaxiális – vizsgálatok által ismert. A kőzetfizikai paraméterek meghatározása után a pince egy négy pinceágat tartalmazó részének mérnökgeológiai modellje készült el, ami fölé tervezik az új épületet. A számítások a Rocscience szoftvercsalád RS2 végeselemes programjával készültek. A száraz állapotú modellen többféle intenzitású-és elrendezésű felszíni leterhelés, illetve a tagoltsági viszonyok hatásának figyelembevételével végzett számítások azt mutatták, hogy a pince kellően stabil, a megépíteni tervezett épület terheit pedig biztonsággal viseli majd.

Repülőtéri gurulóút pályaszerkezetének utólagos megerősítése feltöltéses területen-

Dr. Szendefy János¹ – Bedő Gergely² – Sárosi Attila³

(¹EFERTE Mérnöki Tanácsadó és Szolgáltató Kft. – ² BUD Airport – ³ STRABAG Építő Kft.)

Összefoglalás

A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér egyik frekventált gurulóútján évek óta egyre több repedés jelent meg. A repedések mennyisége elérte a kritikus értéket, így a BUD Airport annak felújítását döntötte el. A károk geotechnikai eredetűnek tűntek, ezért a felújítás megtervezése előtt a károsodások pontos okainak feltárása érdekében beruházó szakértői vizsgálatot készíttetett. A geotechnikai szakvélemény, amelynek keretén belül a hagyományos geotechnikai feltárások mellett geofizikai feltárások is készültek több méter vastag feltöltést lokalizált a területen. A feltöltések anyaga és állapota olyan volt, hogy abból megfelelő teherbírású földmű nem volt készíthető a gurulóutat használó szélestörzsű repülőgépeknek. A feltöltés kiszedése és az egyszerűnek tűnő talajcsere mégsem volt megvalósítható az üzemelő repülőtéri területen több méter mélységig. A helyszíni és a geotechnikai adottságok ezért egy rigid inclusion típusú talajerősítést tettek szükségessé a pályaszerkezet alatti feltöltés megjavítására. A végleges tervek és a kivitelezés elkészítése számtalan kihívást okozott, de a beruházó, a szakértő és a tervező-kivitelező hatékony együtt dolgozásának köszönhetően sikeresen megvalósulhatott.

Talajstabilizációk alkalmazási lehetőségei a földművekben a megújult UME-ok szerint-

Dr. Szendefy János (BME)

Összefoglalás

Az elmúlt években elkészült a Közutak létesítésének általános geotechnikai szabályai Útügyi Műszaki Előírás felülvizsgálata. A felülvizsgálat két fő célja az volt, hogy a 2007. óta bekövetkezett változások átvezetésre, az azóta szerzett szakmai tapasztalatokat beépítésre kerüljenek a korábbi előírásba, valamint az infrastruktúra építésben felhasználásra kerülő szemcsés anyagok mértékét a készletek és a fenntartható környezet érdekében próbáljuk meg a helyi talajok stabilizációjával csökkenteni. A korábbi UME lehetőséget adott a különböző osztályba sorolt talajok átsorolására speciális vizsgálatok alapján, ez mégis nehézkesen volt megvalósítható a gyakorlatban. A talajstabilizációk felhasználhatósága és ilyen módon a szemcsés anyagok mennyiségének csökkenthetősége érdekében a talajok osztályba sorolási rendjénél egyértelmű besorolást kaptak a talajstabilizációk…továbbiakban a nyomtatható változatban.

nyomtatható változat

Fenntarthatóság a speciális mélyépítésben-

Szepesházi Attila – Táborszki-Szűcs Vivien (HBM Kft.)

Összefoglalás

Az utóbbi években mind erőteljesebben határozzák meg mindennapjainkat a klímaváltozás hatásai és a környezetvédelmi és fenntarthatósági törekvések által generált új kihívások. Az ipari karbonkibocsátás közel felét az építőipar adja, így fontos felelősségünk olyan anyagtakarékos, alacsony karbonlábnyomú és minél kevesebb hulladék keletkezésével járó megoldások alkalmazása, melyekkel érdemben hozzájárulhatunk társadalmunk fenntartható műkö-déséhez…továbbiakban a nyomtatható változatban.

nyomtatható változat

Geotechnika és geoműanyagok a vízépítésben –

Tichy-Rács Dávid – Agócs Krisztina

(BME – Freudenberg Performance Materials)

Összefoglalás

Az Európai Unióban, így Magyarországon is az építőipari tervezés az Eurocode alapján történik, melynek hetedik kötete taglalja a speciális mélyépítési munkákat. Az Eurocode szemléletében fontos a tapasztalati kontroll, a tervezés eredményeit lehetőség szerint össze kell hasonlítani megbízható tapasztalati adatokkal. A tervezés során alapvetően minden esetben a biztonságot, a teherbírási és használhatósági határállapotoknak való megfelelést kell igazolni. A szabvány a determinisztikus és valószínűségi alapon számított biztonság fogalmát értelmezi. A tervezési követelmények eléréséhez négyféle megközelítési módszert alkalmazhatunk…továbbiakban a nyomtatható változatban.

nyomtatható változat

Talajvízhő-hasznosítás –

Vallyon István (Bio-Pirolízis Kft.)

Összefoglalás

A hőszivattyúk alkalmazása lehetővé teszi, hogy az épületek fűtésénél és hűtésénél minél több megújuló energiát hasznosítunk. A hőszivattyúk a számunkra hasznosítható hőenergia nagy részét a légkörből ill. a talajból nyerik, és a nap- és szélerőművek elterjedésével a működtetésükhöz szükséges áram egyre nagyobb hányada is megújuló energiából származik. A hőszivattyúk segítségével az alacsonyabb hőmérsékletű helyről a magasabb hőmérsékletű helyre tudunk hőenergiát továbbítani…továbbiakban a nyomtatható változatban.

nyomtatható változat