Előadások 2024
Az előadások a program szerinti sorrendben vannak feltüntetve.
Bicskei Dorottya1 – Urbán Máté2 – Benő Botond3 (1 Mott MacDonald Magyarország Kft.- 2 Mott MacDonald CZ, spol. s r. o. – 3 Mott MacDonald NY Inc.): Talajszerkezet kölcsönha-tás modellezése a Hampton Roads Bridge-Tunnel (HRBT) projekten
Összefoglalás:
Az alábbi cikk bemutatja a Hampton Roads Bridge-Tunnel műtárgy bővítésének geotechnikai környezetét és az alagúttal, illetve talajjavítással kapcsolatos főbb tervezési kihívásokat. Az új alagút és híd kapcsolat az Egyesült Államok Virginia államában lévő Hampton és Norfolk városok közt létesül a meglévő műtárgyakkal párhuzamosan, azzal a céllal, hogy növelje az átmenő gépjárműforgalom kapacitását a két város között. A cikk elsődlegesen a talaj-szerkezet kölcsönhatás modellezésének ismertetésére fókuszál. Bemutatjuk, hogy miként lehet a modellezési feladatokat felgyorsítani azáltal, hogy a tervezési folyamat elején úgy választjuk meg a modellezési stratégiát, hogy az kihasználja az egyes szoftverek erősségeit.…..továbbiak a papírkiadványban, illetve az előadáson.
Törő Gergely – Törő Attila (Creatiger Kft.): Van megoldás: a kompozit geomembránok műszaki sokszínűsége
Összefoglalás:
Ideális esetben a műszaki problémákra adekvát, célzott megoldások születnek.
Azonban a mélyépítési vízszigetelésre alkalmazott geomembránok esetében számos olyan technológia létezik, amely ritkán köszön vissza tervrajzokon. Ez nem csak azt jelenti, hogy nem az ideális megoldás születik meg a projekt során, de több esetben új gondokkal is szembe kell nézni a megvalósításkor.
A kompozit geomembránok koncentrált megoldást jelenthetnek. Például, a megfelelő technológia megválasztásával nagy mértékben csökkenthető a kivitelezéshez szükséges idő, egy másik anyaggal az agresszív vegyszerek tárolását lehet megoldani, egy harmadik pedig a durva mechanikai hatásokra lehet ideális válasz…..továbbiak a papírkiadványban, illetve az előadáson.
Dr. Józsa Vendel (PTE MIK, GeoSense Kft.): Cölöp teherbírás meghatározásának gyakorlati problémái kötött talajoknál
Összefoglalás:
Az utóbbi években egyre gyakrabban jelenik meg az ipari területek bővítése, fejlesztése kapcsán a cölöpalapozás tervezésekor annak technológiai kiválasztása, viselkedésének leírása, kifejezetten a gyenge-közepes teherbírású, általában „fiatal” településű kötött talajok esetében. A tervezés alapvetően CPTu szondázás alapján történik, de felmerülhet a kérdés az alkalmazott képletekben, hogy az adott helyszínre, talajtípusra, technológiára alkalmazható-e gondolkozás nélkül vagy esetleg pontosításra szorul más terepi vizsgálatokkal, próbaterhelésekkel.…..továbbiak a papírkiadványban, illetve az előadáson.
Nagy Péter – Holczer Róbert (Keller Mélyépítő Kft.): Rigid Inclusion alapozási rendszerek tervezése és kivitelezése
Összefoglalás:
Az utóbbi évtizedekben széles körben elterjedt a rigid inclusion alapozási rendszerek alkalmazása, melyek alatt a talajénál lényegesen nagyobb merevségű elemekkel történő talajjavítást értünk. A rigid inclusionra érdemesebb mégis méretezési szemléletként, mintsem technológiaként tekinteni, mely az alapozási szerkezeteken kívül a talajt is bevonja a teherviselésbe, így eredményezve a hagyományosan értelmezett cölöpalapozáshoz képest sok esetben jelentősen gazdaságosabb megoldást. …..továbbiak a papírkiadványban, illetve az előadáson.
Benkő Zoltán (ÉKM): Üveghab-granulátum alkalmazási lehetőségei az útépítésben
Összefoglalás:
Az előadás az állami beruházó tapasztalatait és gondolatait foglalja össze az üveghab útépítésben történő alkalmazhatósága vonatkozásában.
Az üveghab egy üveghulladékból előállított, zárt cellaszerkezetű, meglehetősen könnyű és jó hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező anyag, melynek történelme egészen az 1930-as évekig nyúlik vissza. Granulátum formájában csak a ’90-es évektől kezdték alkalmazni Svájcban és Norvégiában. Hazánkban jelenleg leginkább a magasépítésben használják főként a jó hőszigetelő tulajdonsága és a rendkívül alacsony önsúlya miatt.
Az útépítésben való alkalmazhatóság vizsgálata során az előnyös tulajdonságai közül egyértelműen az önsúly dominál. Egy igen könnyű anyag töltéstestben történő alkalmazása könnyen felismerhető előnyöket eredményezhet kedvezőtlen altalaj viszonyok esetén, ugyanakkor nem mehetünk el az alkalmazhatóság kapcsán felmerülő hátrányok és nehézségek mellett sem.
Innováció? Erre a kérdésre talán választ kap a hallgató az előadás során. …..továbbiak a papírkiadványban, illetve az előadáson.
Szamay László (BontexGeo Kft.): A BontexGeo Csoport és a geoműanyagok
Összefoglalás:
A BontexGeo csoport több, mint 30 éve az egyik vezető gyártója a magasépítésben és mélyépítésben alkalmazott nemszőtt, tűnemezelt geotextíliáknak. Több telephellyel rendelkezik Európa-szerte: Belgium, Magyarország, Franciaország, Spanyolország, Svájc és az Egyesült Királyság. A cégcsoport több, mint 60 országban értékesíti termékeit. A BontexGeo hosszú történelme a műszaki textíliák fejlesztésében és gyártásában egészen 1925-ig nyúlik vissza.
A Bontexgeo Kft.-t – a Tiszai Vegyi Kombinát részeként Geotextília Üzem elnevezés alatt – 1987-ben alapították. …..továbbiak a papírkiadványban, illetve az előadáson.
Kárpáti László (ViaCon Hungary Kft.): M85 Alagútportál talajtámfal építése
Összefoglalás:
ÖSSZEFOGLALÁS
Az előadásunkban bemutatjuk az M85 gyorsforgalmi út, Bécsi-dombi alagútportálok tervezési és kivitelezési sajátosságait. Ismertetjük azt az innovatív talajtámfal megoldást, mely kivitelezésre került 5760 m2 homlokfelülettel, 32500 m3 háttöltéssel, ~65.000 m2 egyirányba teherviselő georáccsal. A projekt a szűkös időkorlátai és sok esetben kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére határidőre elkészült. Az elkészült talajtámfal rendszer, egyedülálló az országban, mind méretében, mind műszaki megoldásában. Ezúton is köszönjük a generálkivitelezőnek a sok segítséget.…..továbbiak a papírkiadványban, illetve az előadáson.
Szatmári Tamás (Concrete Canvas Ltd.): Cementkötésű geokompozitok alkalmazása a rézsűvédelemben, munkatérhatárolásban
Összefoglalás:
A szintetikus cementkötésű geokompozit (betonpaplan vagy GCCM) egy viszonylag új anyagtechnológia a geoműanyagok világában. A 3 dimenziós geokompozit egy rugalmas szálmátrixból áll, amelyet nagy korai szilárdságú, száraz cementkeverékkel töltenek meg, alsó oldalára pedig polimer membrán (PVC vagy LLDPE) van laminálva. Hidratálás hatására megköt, így egy tartós, szálerősítésű betonréteget képez, ily módon ötvözik a geotextíliát, a geomembránt, valamint a betontechnológiát, lehetővé téve a geoműanyagok teljesen új piacokon és alkalmazásokban történő felhasználását.
Az előadás hazai esettanulmányokon keresztül vizsgálja meg a betonpaplanok használatát a rézsűvédelemben, valamint munkatérhatárolások esetén…..továbbiak a papírkiadványban, illetve az előadáson.
Erhardt Balázs (BAUER Magyarország Kft.): Nagyvolumenű beruházások cölöpalapo-zása
Összefoglalás:
Az előadásban azokat a kérdéseket járjuk körül, hogy ismert, rutinszerű cölöpkészítési technológiák alkalmazása során milyen feladatok és megoldandó problémák merülnek föl az egyszerre kivitelezendő mennyiség nagyságából adódóan…..továbbiak a papírkiadványban, illetve az előadáson.
Dr. Danka József (Build King (Zens) Engineering Limited / Honkong): Friss feltöltés jövő- beli várható süllyedésének számítása (esettanulmány)
Összefoglalás:
Vízparti fekvésű, zsúfolt városok és metropoliszok esetében a városépítés és a városfejlesztés egyik eszköze a feltöltés, mely az eredetileg vízzel borított területeket teszi beépíthetővé. Ennek egyik változata a tengeri feltöltésépítés. A friss, tengeri üledékre, kotrás nélkül épített feltöltés több tervezési és kivitelezési kihívást von magával, mely kihívások a feltöltés építésével nem érnek véget: a újonnan nyert beépíthető terület a feltöltés építése után, a talaj konszolidáció következtében, soksor nagy süllyedéseknek kitett.
A hongkongi gyakorlat, hogy a feltöltés és töltésépítés során bekövetkező süllyedéseket nagy alapterületű süllyedésmérő lemezekkel és extenzométerekkel mérik. A konszolidációt drénszalaggal, többlet terhelés bevonásával gyorsítják vagy talajerősítéssel mérséklik. A városfejlesztés pedig rendszerint azt feltételezi, hogy a feltöltés süllyedése nem haladja meg az 500mm-t a feltöltés átadást követő 50 évben.
Az előadásban ismertetett esettanulmány egy függőleges drénszalaggal drénezett, többlet feltöltéssel előterhelt tengeri feltöltés süllyedésszámítását mutatja be a hongkongi gyakorlat szerint. Az előadás kitér a monitoring jelentőségére (süllyedésmérés, teherszint naplózása, stb.) illetve alternatívát mutat arra, hogyha a süllyedésszámítás nem lehetséges (például alapadatok hiányában), akkor milyen alternatív (CPT) módszerek használata elfogadott Hongkongban.…továbbiak a papírkiadványban, illetve az előadáson.
Dr. Horváth Kálmán Eszter (GeoVil Kft.): Építési kockázatok nukleáris biztonságra gyakorolt hatásainak vizsgálata
Összefoglalás:
A nukleáris biztonság az elsődleges. Esetenként az építési kockázatok okozhatnak olyan előre nem számolt, váratlan helyezeteket, melyek bizonyos mértékben csökkenthetik az adott nukleáris létesítmény nukleáris biztonságát.
A kutatás során működő atomerőművek biztonságát vizsgáltuk egy esetleges melléépítés, nagy építési beruházás esetén.
A kutatás tárgyát képzete a kritikus munkafázisok meghatározása az építőiparban járatos kockázati mátrix segítségével, mely alapján besorolhatóvá válnak azon építési tevékenységek, melyek kockázattal rendelkeznek a működő atomerőművi blokkokra.
A vizsgálat során a nemzetközi és hazai gyakorlatban járatos PSA (Probabilistic Safety Analysis) elemzést alkalmaztuk. A valószínűségi biztonsági elemzés alapját az építési kockázatelemzés adta. Logikai fa szolgált a PSA eseményfa összeállításának alapjaként. Az eseményfa kezdeti eseményének bekövetkeztét és bekövetkezési módjait hibafa elemzéssel határoztuk meg….továbbiak a papírkiadványban, illetve az előadáson.
Dr. Kató Bence (Shenzhen University / Kína): Jövőbiztos offshore tervezés: XAI-alapú cölöpalap makro-elem véges elemes modellezéshez
Összefoglalás:
Kína a megújuló energia globális vezetőjévé válik, ahol csak a szélerőmű telepítések nagyságrendje a világ teljes 2022-es kapacitásával egyezik meg. Világszerte az offshore szélturbinák (OSZT) több mint 60%-a különálló cölöp alapokon nyugszik, amelyek egyre nagyobb kihívásokkal néznek szembe a zord környezeti feltételek és növekvő turbina méretek végett. Ezért a különálló cölöp alapok viselkedésének pontos szimulációja elengedhetetlen az energiatermelés csökkenésének és a dinamikailag érzékeny OSZT szerkezetek katasztrofális meghibásodásainak megelőzéséhez. Általában a finanszírozás körülbelül 16-34%-át az alapozásra fordítják. A tervezési problémák minimalizálásával és modellezési költségek hatékonyabbá tételével jelentősen csökkenthetjük a telepítési költségeket, növelhetjük a biztonságot, és garantálhatjuk a stabil energiatermelést. A jelenlegi tervezési kihívások abból adódnak, hogy a tervezési kódok túlságosan leegyszerűsítik a tervezést, a magas pontosságú véges elemes modellezés (VEM) pedig kirívóan drága, mind időben és mérnöki szakértelemben értve …..továbbiak a papírkiadványban, illetve az előadáson.
Sabathiel Balázs (Arkance Systems HU Kft.): 31/2024 ÉKM – rendelet a BIM-ről, mire készüljünk?
Összefoglalás:
Az előadásban a 31/2024 ÉKM rendelet minden szakági tervezőre vonatkozó előírásairól lesz szó. A rendelet alapkoncepciója, hogy az állami építési beruházások hatékony és pontos lebonyolításához szükséges korszerű technológiákat alkalmazni az előkészítésben, tervezésben és kivitelezésben és az üzemeltetésben is.
Ezek az igények megjelennek a geotechnikai tervezésben és kivitelezésben is.
– Milyen alapfogalmakkal és eszközökkel érdemes megismerkedni?
– Mik azok a rendszerek, eszközök, amikkel dolgozni kell?
– Milyen szabványok érvényesek az információ menedzsmentre?
– Mi az, ami nem változik?
– Mindez milyen feladatokat ad a tervező és kivitelező mérnök kollégák számára?
A rövid előadásban ezekre a fontos kérdésekre válaszolunk.
Az ARKANCE-nál az a célunk, hogy az általunk kiszolgált iparágakban vezető szerepet töltsünk be a digitális átalakulásban rejlő lehetőségek kiaknázásában. …..továbbiak a papírkiadványban, illetve az előadáson.
Kelemen Kristóf (HBM-Soletanche Bachy): A 3D VEM modellezés és a BIM modellezés előnyei a földalatti építményeknél
Összefoglalás:
Hogyan viszonyulnak egymáshoz a 2 és 3 dimenziós végeselemes számítások eredményei? Milyen hatások érvényesülnek a 3-dimenziós modellezés során? Ezeket a témákat egy debreceni mélymunkagödör példáján keresztül ismertetem. Bemutatom a helyszíni mérések viszonyát 2D és 3D számítási eredményekkel. Összehasonlítom a mért és számított eredményeket, és a számítási paraméterek változtatásával megkeresem a lehető legjobb illeszkedést. Bizonyos terepi tapasztalatok, mérési eredmények és elemzések alapján egy terület talajkörnyezete jobban megérthető.
Hogyan segítheti a tervezést a 3D BIM modellezés? A példákon keresztül ismertetem, hol és milyen formában lehet hasznosítani a mélyépítési szerkezeteknél. Hogyan segíti menedzselni a BIM a kivitelezést és a tervezést? Mik az előnyei és a hátrányai? …..továbbiak a papírkiadványban, illetve az előadáson.
Huszák Tamás (BAUER Magyarország Kft.): Zugló Városközpont – a 3 hektáros munkagödör
Összefoglalás:
A 2022-23 során megvalósult Zugló Városközpont projekt O1-O4 épületeggyütese alatt egy közös, mintegy 350 m hosszú és 100 m széles munkagödre az elmúlt évek legnagyobb alapterületű egybenyitott résfalakkal határolt munkagödre volt. Az alapvetően 3 szintes (14 m mély) résfalas munkagödör további különlegessége volt, hogy a -4 gépészeti szint kialakításához mindegyik épület alatt többszáz négyzetméteres, cölöpfalakkal határolt munkagödör épült a nagy munkagödrön belül. Az épületek egyes nagyobb terhelésű részeinek (lépcsőházak, merevítőmagok) kivételével elegendő volt a miocén agyagrétegben a síkalapozás, ami jelentős gazdasági és átfutási időmegtakarítással járt. Kivitelezés során a munkagödröt szakaszokra bontották és egy zagyfallal kettéosztva biztosítottuk a vízzáró munkagödröt az I. ütem földkiemeléséhez. Építés közben a 6-8 méteres befogással a munkagödör száraz maradt, azonban a hosszútávú megoldás a végleges víztelenítés kialakítása volt.…..továbbiak a papírkiadványban, illetve az előadáson.
Jobaházi Vilmos (HBM-Soletanche Bachy): Egy új alumínium öntöde innovatív mélyé-pítési megoldásai
Összefoglalás:
A projekt a megszokott nagyméretű-csarnok cölöpalapozási munkák mellett, magában foglalta egy kiemelkedően érdekes függőleges elrendezésű a terepszint alá több mint 20m-rel süllyesztett öntő-tér kialakításának (munkatérhatárolásának) biztosítását is.Az összetett geometriai igények, a résfal és a „zagyos-cölöp” technológiák párhuzamos alkalmazásával kerültek kielégítésre.… ..továbbiak a papírkiadványban, illetve az előadáson.
Ayman Al-Mohamadi – Dr. Szendefy János (BME, Geotechnikai és Mérnökgeológiai Tanszék): A tárcsás teherbírás mérés és a könnyűejtősúlyos teherbírásmérés eredményei közötti korreláció homokos talaj esetén
Összefoglalás:
A vizsgálat a statikus tárcsás teherbírásmérés (PLT) és a könnyű esősúlyos teherbírás mérések (LFWD) közötti összefüggést vizsgálja homokos talajok esetében. Az adatok Győrből, Magyarország egyik városából származnak, ahol egy nagytömegű földmunka minősítési vizsgálatait kerültek feldolgozásra. A kutatás során az PLT és LFWD korrelációját vizsgáltuk a talajok szemeloszlásától és a talajok tömörségétől függően.…..továbbiak a papírkiadványban, illetve az előadáson.
Nagy Benedek – Dr. Kanizsár Szilárd (Mott MacDonald Magyarország Kft.): Ellipszis alaprajzú metróakna geotechnikai tervezése
Összefoglalás:
Az előadás a Mott MacDonald cég egy aktuális tengerentúli metrótervezési projektjén belüli speciális geotechnikai tervezési feladatot ismertet. A jelen fázisban még nem publikálható részek miatt a projekt neve nem közölhető, a műszaki problémához azonban bemutatásra érdemes, általános érvényű kérdéskörök is kapcsolódnak.
A projekt keretén belül megvalósul több, a metrószakasz TBM-mel épülő vonali alagútjaihoz kapcsolódó vészkijárati akna. Ezek egy része hagyományos kialakítású, réselt műtárgyként épül, más része kör, illetve ellipszis alaprajzú szerkezetként csatlakozik a vonali alagutakkal összekötő, bányászati módszerrel épülő átjárókhoz.
Előadásunk témájaként a legtöbb kérdést felvető elliptikus henger alakú aknatípust választottuk, amihez hasonló hazánkban nem épült. Ez első és legfontosabb lépésként a komplex szerkezet viselkedésének teljeskörű megértését igényelte, ami a kihívást jelentő talajkörnyezettel együtt nem engedte meg a rutinszerű tervezést. A feladat végrehajtásához a 3D-ben végzett geotechnikai végeselemes analízis elengedhetetlennek látszott és indokoltnak bizonyult. …..továbbiak a papírkiadványban, illetve az előadáson.
Dr. Hidasi János (Aquastop Kkt.): Lejtőrongálódás fő típusai hazánkban
Összefoglalás:
A magyarországi magaspartok tönkremenetelének különbségét a földtani felépítés okozza.
A lejtők tönkremenetelek legnagyobb számban a Duna mentén kialakult eolikus eredetű lösz rétegsorokon figyelhetünk meg. A típusos lösz makroporózus anyag, amelyet sárga színű homok, iszapos finomhomok, agyag épít fel, és amelynek szemcséit az agyag- és karbonátfilm lazán cementálja egymáshoz. A homogén típusos löszt 30-80 cm vastag barna, barna színű, agyagosodott, talajosodott zóna szakítja meg. Ezek a rétegek, a keletkezésük óta, a megbontott helyeken, a megbontás hatására kibillent helyzetbe kerültek.
A másik mozgásveszélyes terület a Balaton menti magaspartok. Itt az eolikus képződmény csak néhány méter vastag, a lejtők anyagának nagy részét a pannon csökkent sósvizi és kiédesedő üledékek adják.
Az előadásban bemutatásra kerül egy, lejtőrongálódásra veszélyes terület megvédésére készített beruházás …..továbbiak a papírkiadványban, illetve az előadáson.
Oszvald Tamás (Dotax Bt.): Az M30 autópálya földcsuszamlásai
Összefoglalás:
Egy terület földcsuszamlás veszélyessége földtani-morfológiai adottság! Nem feltétlenül tudjuk hol és mikor lesz a mozgás csak azt, hogy az ilyen területen, a lejtő egyensúlyának megbontása földcsuszamlást okozhat. A Pannóniai korú Edelényi Tarkaagyag Formáció képződményeivel határolt Hernád völgy mindkét oldala ilyen.
A bal parton Gibárt és Gesztely között a szakirodalom több mint 30 földcsuszamlást tart nyilván, melyek a csapadékjárástól függően, de nagyjából folyamatos mozgásban vannak. A jobb part legismertebb földcsuszamlása Garadna és Hidasnémeti között keserítette meg éveken keresztül a régi 3-as úton közlekedőket.
Az M30 tervezésekor 5 földcsuszamlás veszélyes szakaszt jelöltünk meg. Az építés során 3 csúszás jutott a tudomásunkra.
Az előadásban a Hidasnémeti és a Novajidránynál bekövetkezett, többszörösen összetett földcsuszamlásokat mutatom be. …..továbbiak a papírkiadványban, illetve az előadáson.
Márton Csongor (Freudenberg Performance Materials BV Magyarországi Fióktelepe): Erózióvédelem áradások esetén – laborvizsgálatok és terepi megfigyelések
Összefoglalás:
Napjainkban egyre gyarkoribbak a heves viharok és esőzések, melyek hatására jelentős mértékű erózió alakul ki a rézsűfelületeken, partfalakon. A dél-franciaországi Alzon, Seynes és Aude folyókon elhelyezett kőanyaggal töltött geohálók 2005-ös telepítésük óta több ilyen természeti eseményt átéltek. Az előadás ezen telepítési helyszínek utóvizsgálatát mutatja be.…..továbbiak a papírkiadványban, illetve az előadáson.
Dr. Török Ákos – Rózsa László – Kis Annamária – Dr. Görög Péter (BME, Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék): Nagymaros-Szob vasútvonal Dömösi átkelés térségének lejtőállékonysági kérdései
Összefoglalás:
A Dunakanyarban húzódik Magyarország egyik legfontosabb vasútvonala, amely Budapest és a tőlünk északabbra található fontos kereskedelmi és turisztikai központok (pl. Berlin) közötti összeköttetést biztosítja.
Korábbi kisebb mozgások után, 2020. nyarán egy jelentősebb lejtőmozgás zajlott le, amelynek hatására nagy mennyiségű „kő- és sárlavina” került a Nagymaros-Szob vasútvonal, Dömös átkelés megállóhely körüli szakaszán a vasúti pályára és a 12-es számú főútra, ellehetetlenítve a közlekedést. A pályaszakaszra került kőzet, talaj, zagy és növényi hordalék miatt a vasúti közlekedés több napon át szünetelt és a közúti közlekedés is megszűnt. A kialakult helyzet gyors megoldást igényelt, ezért előkészítő munkák után megindult az út és vasúti pálya helyreállítása. Az előadás felvázolja a tágabb térség, a Szent Mihály-hegy és környékének mérnökgeológiai viszonyait, a lejtőmozgást kiváltó okokat. Illusztrálja a lejtőmozgás okozta károkat és ismerteti a károsodott vasúti pályaszakasz és a hozzá tartozó rézsű helyreállítási munkáit. Részletesen kitér a vasúti pálya alatti támfal geotechnikai kérdéseire, a tervezési feladatra és szemlélteti a megvalósítást és az ehhez szükséges előkészítő munkákat.…..továbbiak a papírkiadványban, illetve az előadáson.
Fésüs Sándor – Sárosi Attila (Strabag Építőipari Zrt.): Kvassay szivattyútelep megvaló-sítása és a Kvassay vízerőtelep energetikai és gépészeti rekonstrukciója és fejlesz-tése
Összefoglalás:
A „Ráckevei- (Soroksári) Duna-ág (RSD) hosszú távú (öntözésfejlesztési igényeket is kielégítő), biztonságos vízpótlási feltételeinek javítása, a Duna mértékadó kisvízi vízállásainak időszakában” fejlesztés létesül a Kvassay-Zsilip környezetében. A beruházás keretein belül szivattyútelep létesül a Kvassay zsilip felvízi oldalán, míg az alvízi oldalon nyomó műtárgy kerül kialakításra.
A beruházás keretein belül megvalósuló szívó oldali műtárgy kivitelezéséhez munkaterület biztosítása szükséges. Ezt egy olyan ideiglenes szerkezettel lehet biztosítani, mely kellő megtámasztást és vízzárást biztosít a Duna mellékágának ~7,0 méteres víznyomásával szemben.
A beruházás előtervezési fázisában számos koncepció kidolgozása történt meg. A választott megoldás a vízépítésben járatos jászolgát lett. Ehhez egy dupla szádpalló sorból, közötte szemcsés töltőanyaggal kitöltött szerkezetet terveztünk meg. A két pallósor között vonórúd került betervezésre, mely gátépítési állapotban a két fal, üzemi (műtárgy építési) állapotban a munkagödör felőli fal állékonyságát biztosítja. …..továbbiak a papírkiadványban, illetve az előadáson.
Törös Endre – Prónay Zsolt – Nagy Péter – Solymosi Bence – Tildy Péter (Mingeo Kör-nyezetvédelmi és Vállalkozási Kft.): Mi a célja az útpálya- és földmű szerkezeteken végzett geofizikai vizsgálatoknak?
Összefoglalás:
Az útburkolaton megjelenő hibák, károsodások megfigyelése és rögzítése többnyire nem elegendő a helyreállítási munkálatok optimális megtervezéséhez. A fő kérdés a hiba eredetének megtalálása az útpálya szerkezetében, és/vagy a földműben. A szükség esetén 3D-ben is elvégezhető földradar mérésekkel (GPR) az útpályaszerkezetben megjelenő szerkezeti hibákat derítjük fel, a Multichannel Analysis of Surface Waves (MASW) szeizmikus módszerrel a töltéstestben terjedő nyíróhullámok terjedési sebességének eloszlását, a földmű állékonyságát. Az Electrical Resistivity Tomography (ERT), a földmű elektromos fajlagos ellenállásának feltérképezését jelenti, a földmű anyagában lévő elváltozások, vizesedések deríthetők fel segítségével. Az előadásban gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be a módszerek eredményességét.…..továbbiak a papírkiadványban, illetve az előadáson.